egy város, benne milliónyi nyüzsgő emberke, milliónyi történet, gondolat, ötlet, kacaj, könny és sóhaj.
Igen, minden nap, minden percében születik egy újabb történet, valaki megírja saját történelmét és elégedetten, vagy éppen elégedetlenül hátradől a villamoson.
Hosszú évek óta írom én is a történetem. Néha ki-kitépve egy lapot, galacsinná gyúrva, majd újrakezdve az egészet. Mindannyian így vagyunk ezzel, keressük a helyünket.
De hogyan is határozzuk meg magunkat?
– huszonéves, friss házas nő
– Budapesten él
– Irodai munkát végez
– Albérletben lakik a férjével
– Átlagos keresettel rendelkezik
stb…
Ez csak néhány információ, ha belegondolunk szinte semmit nem mond el egy emberről és mégis. Én, a nyüzsgő, vagy éppen alvó városnak azon kicsi része vagyok, aki minden nap hozzáad egy új, parányi történetet a nagy egészhez, kiszínez egy apró kockát a kifestőben. Közben pedig gondolkodik, véleményt alkot, töpreng, következtetést von le.
Elöljáróban ennyi. Ugorj be egy sztoriért! 😉
Kommentek